philemon és baucis

juhúúúú

ohohohó mennyire állat vagyok

nos. akkor kezdődjék a vizsgaidőszak.:D

„a legtöbb kisgyerek mindenekelőtt a lelket akarja látni, egyesek miután játszottak egy darabig, mások azonnal. a játékszer életének hosszúsága vagy rövidsége attól függ, hogy előbb vagy később lép-e föl ez a követelés. nincs szívem kárhoztatni ezt a gyerekes mániát: ez az ő első metafizikai rezdülésük. amikor ez a követelés eléri a gyermeki agyvelőt, különös fürgeséget és erőt kölcsönöz az ujjaknak meg a körmöknek. a gyerek tekeri-csavarja a játékszerét, kaparja, a falhoz veri, a földre vágja. időről időre ismét előidézi mechanikus mozgásait, néha fordított irányban. a csodálatos élet néma. mint a tuileriákat benépesítő tömeg, a gyerek tesz egy utolsó erőfeszítést; végre feltöri a játékot, ő az erősebb. de hol a lélek? és jön a megdöbbenés, a gyász.”

 

 

„Ahhoz, hogy megértsük, hogyan élnek az emberek és az állatok, elengedhetetlen nagy számban meghalni látni őket”

“Ha földre vágunk egy kristályt, eltörik ugyan, de nem tetszőlegesen, hanem a törésvonalai szerint hull darabokra, melyek határait, habár láthatatlanul, mégis eleve meghatározta a kristály struktúrája. Ilyen repedezett és széthasadt struktúrák az elmebetegek is.”

laura makabresku